Healthy but delicious

Azoknak, akik szeretnek jókat enni, egészségesen.

Mi baj velem?

Mesélek egy kicsit arról, hogyan jutottam el idáig, miért döntöttem úgy, hogy belevágok és elmesélem ország világnak a tapasztalataimat. Könyvet tudnék írni már lassan a témából, de tudom, hogy ma már sokkal nagyobb segítség interneten keresztül tájékozódni és nem ömlesztve kapni az információkat, hanem lassan lépésenként haladva és változtatva.

Az én történetem ott kezdődik, mikor abbahagytam az élsportot 17-18 éves korom körül, és ugyanazt a táplálékmennyiséget vittem be, mint azelőtt, ráadásul nem minőségi formában, hanem hagytam magam úszni azzal, mit szeretek és mit nem.

Reggelire péksüti, ebédre két szendvics, uzsira szintén valami gyors cukor és vacsorára pedig csoki, süti, rántott hús krumplipürével. Természetesen mindez azért alakult ki, mert nálunk sem tudta senki a családban, hogy lehet másképp is, vagy hogy lehetőség van egy rántást, egy panírt teljes kiőrlésű liszttel megcsinálni. Így hát, hipp-hopp, főleg a kitolódott serdülőkor miatt, felpattant rám 10 kg plusz, amit először észre sem vettem, majd mikor kezdtem kihízni a ruháimat, magamat éreztem miatta bűnösnek. Édesanyám végül amiatt kezdett el aggódni, hogy nem menstruálok, pedig már semmi akadálya nem lenne, hiszen a sport nem tart vissza, és ugyan ekkor már elkezdtem odafigyelni mennyit eszem, a plusz kilók hatására sem történt semmi változás. Ekkor mentünk el az első, de nem utolsó endokrinológushoz, ahol azt állapították meg, hogy inzulinrezisztenciám lehet, valamint pajzsmirigy alulműködésem, ami ki is derült az első terheléses vércukorszint mérés és hormonvizsgálat után.

Kezdetben nehezen ment az átállás, én sem értettem mit ehetek mostantól és mit nem, de fogyni szerettem volna, így száműztem az étrendemből minden szénhidrátot, természetesen a cukros üdítőket már előtte is kerültem, és mindemellett sportoltam. Kaptam gyógyszereket, amiktől ment a hasam, de a ciklusom nem jött meg, viszont sokat voltam fáradt, és ezek hatására kerek talán fél év alatt lement rólam 10 kg. Mindeközben voltam még vagy 5 orvosnál, 4 vérvételen, mindenki mást mondott, mindenki más gyógyszert javasolt és jó sok pénzt otthagytunk az 5-10 perces vizitek alkalmával, amikor vetettek egy pillantást a leleteimre, kitaláltak valamit mit lehetne változtatni. Ennek eredménye képen a pajzsmirigy alul működésemből túl működés lett, és azt hitték a környezetemben, hogy kezdek anorexiássá válni. Elkezdtem emésztgetni a gondolatot, hogy talán majd gyerekem sem lehet, hiszen a női hormonok igencsak meg voltak bennem fogyatkozva. 55 kg-ról 44 kg-ra fogytam, amikor jött egy betegség, amit már nagyon nehezen küzdött le a szervezetem és úgy döntöttünk ideje ennek véget vetni, nem szedek be több vércukor gyógyszert, valamint újra elkezdem a jó szénhidrátokat visszaépíteni az étkezésembe.

Itt jön a csoda, többé nem lettem rosszul az ételektől, beállt a menzeszem, visszatért a normális anyagcserém, és már akkor sem híztam, ha rendes ételeket ettem.

Neki láttam rendesen főzni magamra, megtanultam mi jó nekem és mi nem, mostanra pedig egészséges hozzáállás és hatalmas szeretet alakult ki bennem az ételek felé, annak ellenére, hogy ebben az időszakban kifejezetten féltem bármit a számba venni.

Tehát mindenkinek azt tudom javasolni, hogy amennyiben nem egy megbízható vagy számára kialakított életmódot követ, és nincs célja, mikorra szeretné, ha rendeződnének a problémái, gondolok itt arra pl., hogy rövid időn belül gyereket szeretne, akkor adjon magának időt, és törekedjen a minél változatosabb táplálkozásra, ahelyett, hogy erővel megvon magától dolgokat. Megtanultam, hogy hallgatnunk kell arra, amit testünk igényel, szeretnünk kell és bíznunk benne.

Visszagondolva az sem volt számomra egy borzalmas időszak, mikor nem ettem csak húst, zöldségeket, ma már úgy gondolom abban az időben ez kellett a testemnek, csak nem vettem észre mikor estem túlzásba.

Jelenleg 22. életévemben vagyok, 162 cm és 50 kg. És tartom. És elégedett vagyok vele. (Ugyan sportolni járhatnék többet, de mivel életem egy olyan fázisában vagyok, hogy megvagyok nélküle, erre sem kényszerítem magam.

Megtisztelő, hogy végig olvastad kicsiny történetemet, remélem, sok hasznos tippet fogsz találni a blogomon, és lelkesíteni fog, milyen jó dolog sütni, főzni, enni!

Jó időtöltést, egyetek finomakat, legyetek boldogok!

 20200527_173412_1.jpgimg_20200527_104259_953.jpeg

A bejegyzés trackback címe:

https://healthybutdelicious.blog.hu/api/trackback/id/tr116375440

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Healthy but delicious

Friss topikok

süti beállítások módosítása